A legelso dolog amit palyam kezdeten meg kellett tanulnom, hogy mit is jelent az alkalmazott grafika. Kezdetben csupa szorakozasnak veltem, kezdeti firkak es vazlatok, amik valojaban sosem fejezödnek be igazan. Bar a rajzhoz mióta az eszemet tudom vonzodtam, akkor meg nem tudtam, milyen messzire nyúlik ezen szakma, s azt hittem az a cél, hogy megtanuljam, hogy megértsem, mit is jelent. Ám ez csak az alap, hogy az ember megérti mire vállalkozott, mert az igazi küldetés az, hogy az emberek szemét felnyissuk, és megláttassuk velük az élet igazi értékeit, az igazi cél, hogy megértessük velük, s késöbb maguk is meglássák, mi is a müvészet.

Az elsö napon, mesterem így kezdte hozzánk intézett első szavait, ,,az emberekkel mindent el lehet hitetni és mindenről meg lehet győzni hogy jó és szé, különösen akkor, amikor az egyáltalán nem az.Egy grafikus feladata az, hogy felismertesse velük, mi az ami jó és ami nem az. Ép ezért, fontos a feladatunk, mert egyre többen vannak olyanok, akik igyekeznek megtéveszteni az embereket."

A legelső vizsgatételem címe ,,Az alkalmazott grafikus szerepe és feladata" volt. Mondhatom ez volt az egyik legnehezebb tétel amelyet összeszedett anyagként kellett megtanulnom. No persze ez így nem pontos, hisz a tanulás a végső stádium, aki tanult már vizsgára tudja, hogy igazából az összeszedés az ami nehéz, hisz ha már összeszedted, a nagy részével már tisztában vagy amiről beszélni akarsz.

Sok helyről gyűjtöttem anyagot, s itt találtam meg azt a kifejezést szakmámra, mely azóta is mélyen megragadt bennem. Eszerint az alkalmazott grafikus feladata hogy munkájával kielégítse mind a megrendelő, mind a maga igényeit, s ezeket úgy alkossa meg, hogy mind a megrendelő, mind a célközönség elfogadja és lássa, hogy ,,igen ez az". Ezen munkák egy egy megnyert csatával egyenértékűek, hisz nehéz feladat egyensúlyt teremteni, hogy minden szempontnak megfelelve (művészeti, saját és megrendelői értékek alapján) alkossunk. Épen ezért az alkalmazott grafikusokat ,,a művészet kommandósainak" nevezik.

A sok szabály mellett, sok értéket tanultam, s büszkén viselem ezen címet, mint kommandós. De ne higgye senki hogy ez a vége. Itt kezdődik a java. Továbbra is tanulok, hisz az ember mindig tanul, olyanok, mint a firkák, vázlatok, sosem lesznek készen igazán, vagy olyanok, amilyet eredetileg kézeltél, s ha egyszer kész lesz igazán, csak akkor kezdesz el igazán alkotni, és létrehozni azt a kéet, mely ezen tömérdek vázlat alapján válik majd, igazi alkotássá.

KatRo

kívánok mindenkinek sok ihletet és élményt, az alkotáshoz, s viseljétek büszkén a terhet kommandósok!